A cellulit kialakulásának okai

A bőr legmélyebben található rétege, a bőralja valóságos lökhárítóként működik: biztosítja a belső szervek, az izmok és a csontok mechanikai és hővédelmét. Elsődleges szerepe azonban mégis inkább az, hogy a zavartalan működés érdekében olyan energiaraktárat képezzen, amelyből aztán a szükségleteknek megfelelő mértékben mozgósítható a szervezet számára létfontosságú üzemanyag. Az energiaszabályozás a bőr alatti kötőszövet legfontosabb sejtjeiben, a zsírsejtekben (más néven adipocitákban) történik. Ezek a sejtek valóságos kis üzemekként funkcionálnak: szükség szerinti arányban zsírt (triglicerideket) termelnek (a lipogenezis folyamatában), vagy bontanak le (lipolízis keretében). E folyamat során, a bőrnek ezen a szintjén alakulhat ki a cellulit.

A LIPOGENEZIS

Lipogenezis alatt azt a működést értjük, amelynek során a zsírsejtek triglicerideket (zsírt) állítanak elő. A zsírtermelés alapja a vérből származó glükóz, illetve zsírsav. Ezek az anyagok egy speciális szállítórendszeren keresztül jutnak el a zsírsejtekhez. A glükóz, illetve a zsírsav koncentrációjának megfelelően a zsírsejtek azonnali válasszal reagálnak, ami a keletkező és elraktározandó zsír mennyiségében nyilvánul meg. A rendszer működésében számos enzim is szerepet játszik, mindenekelőtt a lipoprotein lipáz, amelynek jelenléte elengedhetetlen feltétele a zsírszövetek gyarapodásának. A zsír tárolásával a szervezet tulajdonképpen energiaraktárat készít nehezebb időkre. A zsírfelhalmozással párhuzamosan megnő a nagyságukat szélsőséges mértékig változtatni képes adipociták mérete is. A zsírsejtek különleges tulajdonsága, hogy eredeti méretüknek akár 60 -100 szorosára is képesek megnövekedni. A zsírsejtek méretének megnövekedésével függ azután össze a narancsbőr, illetve a súlyosabb matracbőr kialakulása, valamint az elégtelenné váló vér- és nyirokkeringés, amely vízvisszatartással jár együtt.

A LIPOLÍZIS

A lipolízis az a folyamat, amelynek során a zsírsejtek lebomlanak a szervezetben. A lebomlás során csökken az elraktározott zsír mennyisége, és glicerol, valamint zsírsavak szabadulnak fel. A zsírsavak gyorsan bekerülnek a véráramba, és energiát biztosítanak az izomműködéshez. A glicerolt viszont, amelytől a szervezet igyekszik mielőbb megszabadulni, csak az úgynevezett aquagliceroporin vegyületcsalád tagjai tudják elszállítani, amelyek nagyobb méretű csatornákat alkotnak a sejthártyán. A glicerol mihamarabbi kiürülése azért fontos, mert a glicerol pro-lipogenezisnek nevezett tevékenységet folytat (azaz - ha túl nagy mennyiségben van jelen a szervezetben - ösztönzi az újabb zsírtermelődést), távozásával párhuzamosan kiürülnek a zsírsejtek, méretük lecsökken, s így enged az a sejtek közötti szorítás, amely a megnagyobbodott zsírsejtek közötti térben akadályozta a megfelelő vér- és nyirokkeringést.

AZ ADIPOCITÁK

A bőr alatti kötőszövet legfontosabbnak számító sejttípusa a zsírsejt. Ennek működésében keresendők a cellulit és szövődményeinek okai.

Az adipociták eredete

Az emberi testet alkotó mintegy 100 milliárd sejt legnagyobb többsége nem osztódik tovább. A sejtek számának viszonylagos állandó szinten tartása érdekében azonban mégis van egy körülbelül 20 millió sejtet számláló sejtállomány, amelynek minden egyes tagja másodpercenként osztódik (így pótolván vissza az elöregedett vagy sérülés következtében elpusztult sejteket). Egyedül a vörös vérsejtek számának pótlására percenként mintegy 2 millió sejtosztódás történik a szervezetben. Azok a sejtek, amelyek osztódási képességüket gyakorlatilag korlátlan mértékben megőrzik, az úgynevezett törzssejtek vagy más néven őssejtek.

Az őssejtek tulajdonságai

Az őssejtek tehát olyan sejtek, amelyek egész életük során megtartják osztódó képességüket, és ezáltal biztosítják a szervezet számára elengedhetetlen sejtmegújulást. A sejtosztódás során keletkezhet egy újabb, differenciálatlan (tartalék) őssejt, annak érdekében, hogy az őssejtek megfelelő arányú jelenléte a szervezetben biztosított legyen, vagy egy tovább osztódó, valamely meghatározott működésre differenciálódó sejt, amelyből például vörösvérsejt, izomsejt, zsírsejt stb. lesz. Valamennyi többsejtű élőlény (közöttük az ember is) rendelkezik ilyen törzssejtekkel. Ezekből a sejtekből keletkezik valamennyi szövet, és ezek biztosítják az elpusztult sejtek pótlását, a sejtmegújulást.

Multipotens őssejtek a felnőtt szervezetben

A felnőtt szervezetben jelenlévő őssejtek úgynevezett multipotens sejtek, amelyek különböző típusú sejtekké differenciálódhatnak tovább. Például: csontvelőben található hematopoietikus őssejtekből vörösvérsejtek, fehérvérsejtek vagy vérlemezkék keletkeznek, idegi őssejtek az idegrendszer bizonyos sejtjeinek pótlására képesek, mezenchimális (kötőszövet jellegű) őssejtek pedig izom- vagy porcsejtekké, fibroblaszttá vagy akár zsírsejtté alakulhatnak. A fibroblasztok és a zsírsejtek tehát azonos tőről fakadnak: multipotens mezenchimális (kötőszövet jellegű) őssejtekből származnak. A mezenchimális őssejtek sajátossága, hogy formájuk (morfotípusuk) nagyon közeli rokonságot mutat a fibroblasztokéval, ezért fibroblaszt típusú sejtekként is szokás emlegetni őket.

Az adipocita keletkezése

Ahogyan a fentiekből is kiderül, valamennyi zsírsejt kötőszövet jellegű őssejtből származik. Az adipocita keletkezése három, kulcsfontosságú fejlődési stádiumon keresztül megy végbe, amelyek a következők: 1. stádium: a meghatározódás, különböző tényezők (mint például a hormonok) hatására a mezenchimális sejt egy pontosan meghatározott irányba orientálódik. Az adipoblasztból például biztosan adipocita lesz. 2. stádium: a növekedés, a meghatározódást követően megkezdődik a sejt exponenciális gyarapodása. A növekedés egyszer csak megáll, és a sejt a differenciálódás stádiumába kerül. Ebben az állapotában a majdani zsírsejtet preadipocitának nevezzük. 3. stádium: a differenciálódás, e befejező fázisban a preadipocita több átalakuláson megy át: először is megváltozik a sejt formája: kerekdeddé válik, azután a sejt elnyeri mindazokat az adipocitára jellemző, sajátos működéseket, amelyek a zsír szintézisére és raktározására alkalmassá teszik. A differenciálódás fázisának végére a preadipocita zsírsejtté érik. Az így létrejött adipociták zsírtermelésbe, illetve zsír raktározásába kezdenek. Számos alkalommal megfigyelték azonban, hogy a már differenciálódott és kifejlett adipocitává alakult sejtek bizonyos körülmények hatására vissza tudnak jutni eredeti, mezenchimális őssejt állapotukba, nevezetesen a következő két esetben: hosszú ideig tartó böjt esetén, lipofilling során (az esztétikai sebészeti eljárás a páciens saját zsírjának leszívását és a feltölteni kívánt területekre történő bejuttatását jelenti). A zsírfeltöltés folyamatában egyes zsírsejtek kötőszövet jellegű, fibroblaszt típusú őssejtekké alakulnak vissza, és kollagént kezdenek termelni, amely a bőrnek természetes ragyogást és vitalitást kölcsönöz. E megfigyelések azt bizonyítják, hogy a zsírsejtek megőrzik átprogramozódásra való képességüket, és kollagén típusú proteinek kiválasztására válhatnak alkalmassá.

Az adipociták és a cellulit

Az adipociták zsírt raktároznak (lipogenezis), és zsírt bontanak le, hogy energiát biztosítsanak a szervezet számára (lipolízis). Ha e két ellentétes irányú folyamat között az egyensúly megbomlik, előfordulhat, hogy a zsírsejtek több zsírt tárolnak, mint amennyit lipolízis során felszabadítanak. Ilyenkor az adipociták jelentősebb méretnövekedésen mennek keresztül, és a változás magával hozhatja a cellulit kialakulását. Az adipociták sokszorozódási képessége A szervezetben található zsírsejtek száma egész életen át tartó növekedést mutat. A sejtek számának gyarapodásával párhuzamosan a zsírszövet is folyamatos gyarapodásra képes. Ez a proliferáció az adipociták differenciálódásán keresztül megy végbe: a preadipociták a folyamat során adipocitákká érnek, amelyek maguk is képesek már újabb zsírok raktározására.

A zsírraktározás jelentősége

Az adipociták proliferációjának köszönhetően az elraktározott zsír mennyisége növekszik. Az adipociták ugyanis nagyon nagy ellenálló képességgel bíró sejtek, sejtpusztulás csak néhány ritka esetben következik be a zsírsejteknél. Ezért aztán az elraktározott zsír menynyisége az életkor előre haladtával fokozatosan nő, és minél jelentősebb a szervezetben elraktározott zsír mennyisége, annál nagyobb eséllyel jelentkezik, és annál súlyosabbá válhat a cellulitprobléma.

A HORMONHÁZTARTÁS KÜLÖNBÖZŐ HATÁSAI

A hormonok fontos szerepet játszanak egy nő életében, és hatásuk nem korlátozódik csupán a pubertástól a menopauzáig terjedő időszakra. Jelentőségük a testalkat és a bőr minőségének meghatározásában egész életen át tartóan fontos.

A bőr és a hormonok

A bőrminőség és a hormonok közötti összefüggések folyamatosan jelen vannak egy nő életében. A hormonok az általános egészségi állapot szempontjából is fontosak, de elsődleges és kiemelkedő a jelentőségük a test alakjának, illetve a bőr minőségének alakulása szempontjából. Ez a magyarázata annak, hogy a hormonális változások (a terhesség, a kamaszkor, a fogamzásgátló tabletták, a belső elválasztású mirigyek egyes rendellenességei és bizonyos gyógyszeres kezelések, például a kortizon-kezelés) a testsúly, illetve a bőrminőség változásait is előidézhetik, és olyan elváltozások kialakulásáért tehetők felelőssé, mint a cellulit, vagy a striák.

A hormonok és a cellulit

A hormonális változások, mindenekelőtt az ösztrogénszint ingadozása jelentős hatással van a cellulit kialakulására. A hormonszint változásának hatására a preadipociták adipocitákká alakulásának aktiválásán keresztül nagymértékben megnövekedhet a zsírsejtek száma, s ezzel párhuzamosan a zsírszövetek zsírtároló kapacitása is megemelkedik, a zsírképzéshez elengedhetetlen fontosságú lipoprotein lipáz enzim stimulálásával egyidejűleg jelentős mértékben megnő a zsírtermelés mértéke. A hormonszint növekedése által előidézett két fenti folyamat együttes hatása kedvez a cellulit kialakulásának, illetve állandósulásának.

A hormonok és a striák

A striák a bőr alatti kötőszövetben kialakuló, egyenes vonalú csíkok, amelyek leginkább a hastájékon, a fenéktájékon és combon jelentkeznek, de a mellen vagy a csípőn is előfordulhatnak. A csíkok hossza, szélessége és mélysége változó méretű lehet. Kialakulásukat követően még lilás-vöröses színűek, később elhalványodnak, és színük fehéres gyögyházfényű lesz. A striák spontán módon soha nem múlnak el. A hormonális változások, mindenekelőtt az ösztrogénszint hirtelen megnövekedése például a pubertás vagy a terhesség során, a dermiszben felboríthatják a makromolekulák szintézisének normális működését és a kötőszöveti állományba való beépülésük rendjét. A bőr alatti kötőszövetet alkotó rugalmas rostok a fokozott terhelésnek esetleg nem tudnak ellenállni, és elszakadhatnak. E folyamat látható jeleként rajzolódnak ki a bőrön a striák. A csíkok kialakulásában tehát a hormonális változások elsődleges fontosságú szerepet játszanak.

AZ ÉLETKOR-TÉNYEZŐ

A kor előrehaladtával az arányos testalkat és alak megváltozásának bekövetkezéséért két tényező felelős: egyrészt a zsírsejtek számának egész életen át tartó gyarapodása, másrészt a megváltozott bőrminőség.

A szervezet zsírraktára

Az idősödő szervezetben egyre jelentősebbé válik a zsírsejtek száma, és ezzel egyenes arányban nő az újabb zsírok termelésének, illetve raktározásának képessége is. A már kialakult cellulit e folyamat hatására súlyosabbá válhat, illetve állandósulhat.

A bőr minősége

A nagy számban jelen lévő adipociták deformálhatják a közvetlen szomszédságukban található kötőszöveti rostokat.

A kötőszövet megkeményedése

A zsírlebenyeket egymástól elválasztó kötőszövet egyes részein elvékonyodik, visszafejlődik és megkeményedik. E megkeményedett, merevvé vált kötőszöveti területek taglalják aztán a bőrt több, matracszerűen elhelyezkedő párnára, és alakítják ki a cellulitra jellemző megjelenését. A jelenség kialakulásával párhuzamosan a sejtmetabolizmus zavarai, valamint vér-, illetve nyirokkeringési problémák is fellépnek. A cellulit által érintett területeken végső soron egyfajta korai és egyes testtájakra korlátozódó bőröregedési folyamat játszódik le.

Az életkor mint befolyásoló tényező

A bőrben, illetve a bőr alatti területeken tapasztalható idő előtti öregedés jeleihez azután hozzáadódnak a tényleges bőröregedés tünetei: a bőr elvékonyodik, a kötőszövetek elveszítik rugalmasságukat, s ez tovább erősíti a cellulit látható következményeinek feltűnését. E két jelenség együtthatása jól látható teltségvesztéshez, a bőr megereszkedéséhez vezet, és ez elmélyíti, súlyosbítja a kialakult cellulit jellegzetes tüneteit.

Forrás:  Les Nouvelles Esthétiques Spa