Pránagyógyítás

A prána hindu szó, jelentése abszolút energia, univerzális életerő, életenergia. A kínaiak ezt az erőt csínek, a japánok pedig kínek nevezik. A prána egy összetett energiarendszer, ami nélkül a fizikai test nem létezhet.

A mindent átható prána folytonos, állandó, meg nem szűnő mozgásban, rezgésben, áramlásban van. A prána minden energia ősforrása. Az élet megnyilvánulásának minden síkja a felvett és az el nem használt prána rezgésétől, minőségétől függ. Örvénylő mozgásuk következtében kapcsolódnak egymáshoz és energiaközpontokat hoznak létre az egész univerzumban, naprendszerekben, és mindenhol megtalálhatók.

Az életenergia láthatatlan energiaközpontjainkon, a csakráinkon keresztül jut testünkbe, majd olyan finom rezgésekké alakítjuk át, ami fizikai és energiatestünk helyes működéséhez szükséges. A szervezetünkbe vitt prána a testet behálózó, szabad szemmel ugyancsak nem látható energiavezetékeken, a nadikon keresztül áramlik, amelyek az idegeknél és ereknél sokkal sűrűbben szövik át testünk minden pontját. Az ősi tibeti szövegek szerint 350.000 nadi biztosítja, hogy az éltető energia minden sejtünkhöz eljusson.

Mindenben ami él, így az emberi testben is, megtalálható ez az elemi életenergia, amely szükséges a test öngyógyító képességéhez és ezáltal az egészség megtartásához. Alapvetően három fajtája van a pránának: a soláris prána, a levegő prána és a föld prána.

A soláris prána a napsugárral kerül az emberi testbe. A levegő pránát légzéssel szívjuk magunkba. A föld prána áthatol a földön és mint egy vékony réteg a föld felszíne fölött található. Innen veszi a test a föld pránát magához. A különböző prána fajták felvétele a testbe öntudatlanul történik.

A prána gyógyítás két alaptörvényen alapul. Az első az öngyógyítás törvénye, amely szerint a szervezet általában bizonyos idő alatt képes meggyógyítani önmagát. A második az életenergia törvénye, vagyis az élet fenntartásához a szervezetnek pránára (életenergiára) van szüksége.

Ha testi, lelki és szellemi szinten kiegyensúlyozottan élünk, akkor a prána a nadikon keresztül akadálytalanul áramlik. Ha azonban bármelyik szinten problémánk van, a nadik beszűkülnek vagy elzáródnak, és szervezetünkbe nem jut elég prána. Energetikai blokkok jönnek létre, amelyek a kiváltó ok tartós fennállása esetén idővel betegséghez vezetnek. Ezek a blokkok gátolják az energia szabad áramlását, így bizonyos szervekben energiahiány, míg máshol energiatöbblet alakul ki.

Gyógyítás céljából a prána átadható más embernek. Azok, akik szabad, saját igényüket meghaladó, nagy mennyiségű pránával rendelkező emberek közelében tartózkodnak, hamarosan érzik közérzetük javulását, frissességet, növekvő élénkséget tapasztalnak. A legyengült emberek öntudatlanul is pránát vonnak el energiával telített társaiktól.

A prána gyógyítás során segítik helyreállítani a szervezet energiarendszerét, hogy meg tudja gyógyítani önmagát. Ha elzáródások alakulnak ki az energiamezőben, eltávolítják azokat, ha pedig energiahiány lép fel, pótolják az energiát. Az öngyógyulás megkönnyítése érdekében mindig a teljes emberrel, s nem csupán annak egy szervével dolgozank.

A prána tudatos átadása nemcsak gyógyításra, hanem megelőzésre, az egészség fenntartására is alkalmas, ám nem lehet könyvből megtanulni. Az ősi tibeti hagyományoknak megfelelően avatott mesterek hangolnak rá azokra a finomabb energiákra, amelyeken keresztül képesek leszünk kapcsolatba lépni az erőkkel, amelyek minden létsíkon hatnak. Ezek a finom energiák a szeretetből táplálkoznak, annak tiszta ereje élteti és működteti őket, mint ahogy energiával gyógyítani is csak teljes odaadással, önzetlenséggel és szeretettel lehet.

A beavatás során a nadik megtisztulnak minden méreganyagtól, negatív tudattartalomtól, kellemetlen pszichikai állapottól, és finom energiákkal töltődnek fel. Ez a megtisztulás a tanítványt testi, lelki és szellemi síkon adott állapotához képest egy magasabb rezgésszintre emeli, ami nagy lépés a teljességhez vezető tudati fejlődése útján. A beavatás egyfajta kimondatlan szövetség mester és tanítványa között. A mester megadja a lehetőséget a magasabb szellemi szintre emelkedésre, és megajándékozza tanítványát a bizalmával, hogy ennek elérésére képesnek tartja. A tanítvány pedig átérzi ennek felelősségét, él a kapott lehetőséggel, és türelemmel végigjárja a neki szánt utat. Egyre tudatosabban él, és megismeri önmagát, hogy másokon segíthessen. Tapasztalatokat gyűjt, érzékel, rendszerez és következtet, miközben egyre bölcsebbé, figyelmesebbé, elfogadóbbá és pozitívabbá válik.

A pránagyógyítás tehát nem pusztán technikák elsajátítását jelenti, hanem egyben a prána alapelvének megértését, befogadását és a tudatos fejlődés vállalását is. Ehhez idő és gyakorlás kell – kinek több, kinek kevesebb attól függően, hogy éppen hol tart szellemi útján.

Prána alaptechnikák:

Pásztázás: A pásztázás a teljes energiarendszer (az aura rétegeinek, a csakrák és belső szervek) kézzel történő érzékelését, vagy „kitapintását” jelenti, a fizikai test érintése nélkül. A pásztázási technika segítségével felismerhető az energiatest egyes részein tapasztalható energia felgyülemlés, vagy hiány.

Tisztítás: A tisztítás technikája lehetőséget biztosít az energiatestben lévő szennyezett, elhasznált energia eltávolítására. A tisztítás végezhető az energiatest egészén (általános seprés vagy auratisztítás), vagy csakrákon, szerveken, fájdalmas, beteg területeken. A szennyezett energia eltávolítása legalább annyira fontos, mint az energetizálás, mivel nagyban elősegíti a gyógyulás folyamatát. Sok kisebb betegségnél csupán a tisztítással komoly állapot javulás érhető el! A tisztítás elmaradása, vagy helytelen alkalmazása rontja a gyógyulás esélyeit, fokozhatja a fájdalmat, és egyéb tüneteket, és nemkívánatos reakciókat idézhet elő.

Energetizálás: Energetizálás során éltető energiát juttatunk a pácienshez és ezzel még jobban felgyorsítható az öngyógyulás folyamata.

Az energia átadása irányulhat az energiaközpontokra (csakrákra), amely esetben az energia láthatatlan csatornákon (meridiánokon) keresztül áramlik szét, vagy irányulhat konkrét szervre, testrészre is. Az energetizálás speciális módon (szintén a test érintése nélkül) történik, amellyel kiküszöbölhető a kezelő személy kimerülése, és a beteg energiáktól való „megfertőződése”. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy minimális idő alatt (akár néhány másodperc alatt) jelentős mennyiségű, öngyógyulást segítő prána áramolhasson át a páciens energiatestébe.

Forrás: www.zoldujsag.hu