Reflexológia, mint az öngyógyító életerők serkentése

A reflexológia maga az egészséget megtartó életerők tudatos, célirányos serkentése ujjnyomással a talpi reflexterületeken, meghatározott zónára, fájdalomküszöb alatt, az idő figyelembevételével.

Az emberi szervezet mindig az egyensúlyi állapot megteremtésére törekszik, azonban ha bármilyen zavar támad, akkor az a mikróterületeken – így a talpon is – jelzés formájában megjelenik rövid időn belül felrakódások formájában. Gyökerei visszavezethetőek Kínába, Indiába, Egyiptomba, Mezopotámiába, de az ősi maya, azték, inka civilizációkban is használták már. Az első hiteles adat Egyiptomból származik, a VI. dinasztia korából, Kr.e. 2330-ból: Saqqarában Ankmahor orvosnál látható egy falfestmény, amely a láb és kézmasszázs fogásait ábrázolja. Kínában Vang Vej orvosi tevékenysége bizonyíték a reflexológia használatára, aki a Kr.e. IV. században akupunktúrás kezelés után alkalmazott hüvelykujjnyomásos módszert a talpon. A reflexológia egyszerűbb formája Európában a XIV. században már ismeretes. Néhány nagy név, akik a reflexológiát népszerűsítették és kutatták, alkalmazták: Dr. V. H. Fitzgerald, Dr. Joe Shelby Riley, Dr. Amassian, Hanne Marguart, valamint Hedy Masafret. A reflexológia magyarországi kialakulásának képviselői a teljesség igénye nélkül: Lechner Károly, Szabó Lajos atya, Dr. Oláh Andor, Bánszky Judit, Dr. Tamasi József, Dr. Mótusz János, Dr. Palágyi Jolanda, Zolnay Antal, Dr. Csikai Erzsébet, Nagyné Halász Anna.

A reflexzóna masszázs az öngyógyító életerők folyamatos serkentése. Ha valahol felborult az egyensúly, illetve az életerők működése csökkent, azt a szervezet a test különböző pontjain – így a talpon – is jelzi felrakódások formájában. Ennek az egyensúlyzavarnak az oka több minden lehet, például helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, kevés folyadékbevitel stb. A masszázs alkalmával a nyomás hatására reflexet váltunk ki a belső szervekben. Az inger hatására impulzus jön létre, amely eljut a központi idegrendszerbe és ezzel egy időben az adott szervhez is. Addig történik ez az oda-vissza jelzés a központi, vegetatív idegrendszeren és a szervekben, amíg az egyensúly helyreáll. Az egész szervezetben rezgésszinten minőségi változás jön létre, amelynek eredménye, hogy beindul a szervezet öngyógyító mechanizmusa.

A reflexológia élettani hatásai:

• idegrendszeri hatás: a reflexhatás segítségével, az idegvégződések stimulációján keresztül az idegi szabályozásban eredmény érhető el,
• fájdalomcsillapítás,
• vérkeringést, nyirokkeringést, immunrendszert befolyásoló hatás,
• belső elválasztású mirigyek egyensúlyban tartása = endokrin hatás: alulműködés esetén serkenti, túlműködésnél csökkenti a kémiai anyagok vérbe jutását,
• méregtelenítés,
• feszültségoldó hatás,
• harmonizáló hatás.

Természetesen figyelemmel kell lenni arra, hogy vannak olyan állapotok, amikor tilos a reflexológiai kezelést alkalmazni, úgy mint:

• agyvérzés, agyrázkódás, infarktus,
• hasi katasztrófa,
• gégeödéma,
• eszméletlenség,
• méhen kívüli és veszélyeztetett terhesség,
• mélyvénás trombózis, heveny visszérgyulladás,
• orbánc, lábszárfekély, üszkösödés, nagy kiterjedésű gombás láb,
• nyílt sebek esetén,
• égés a lábon,
• törés a végtagon,
• fertőző betegségek, AIDS, nemi betegségek,
• műtét után 3-6 héttel,
• sugár- és kemoterápia,
• magas láz.

A reflexológia masszázsterápia során a mennyiségi és minőségi ingerek alapján a szervezetnek azonnali, illetve késői reakciói lépnek fel. Ezek a válaszreakciók, amelyek a gyógyító erők beindulását jelentik. A teljesség igénye nélkül: azonnali reakcióként jelentkezhet például feljajdulás, hirtelen elkapja a lábát a páciens, izzadás, sóhaj. Kellemes reakciók is tapasztalhatók, mint teljes ellazulás, elálmosodás, kellemes érzet, mosoly. A késői reakciók közül megemlíthetőek például orrváladék, megváltozhat a vizelet színe, mennyisége, szaga, megváltozhat a széklet színe, konzisztenciája, fellobbanhatnak régi betegségek, fogaknál jelentkező fájdalom betegséggócra figyelmeztethet, nagy fáradtságérzet jelentkezhet, izomláz, szájszárazság, pattanások a bőrön, hangulatváltozás. Ezek a kellemetlenebb tünetek a terápia során csökkennek, majd elmúlnak, ahogy a szervezet öngyógyító mechanizmusai beindulnak.

Amit az egészséges láb megőrzéséért tehetünk: egészséges étrend, megfelelő napi folyadékmennyiség, mozgás, mozgatás, frissítés, regenerálás, hidratálás. A gondos ápolást a láb meghálálja. Néhány „recept” álljon itt az egészséges lábért: aktív lábtorna, azaz ujjhegyen járás, sarkon, belső-külső oldalán, a lábujjak fel-le mozgatása; lábfürdők (például: illóolajos, szódabikarbónás); ízületi elváltozások esetén például zsálya, zsurló, körömvirág, cickafark lábfürdő ajánlatos.